Közélet

Atlantisz után Lúdas Matyi: a Nagycirkusz kulisszái mögött jártunk

Atlantisz után Lúdas Matyi: a Nagycirkusz kulisszái mögött jártunk

1971. január 14-én nyitott meg a Fővárosi Nagycirkusz, ami most éppen az évenként szokásos szeptemberi szünetét tartja. A munka azonban a zárt ajtók mögött sem áll meg: a nyári vizes előadás díszletét el kellett bontani és felépíteni az újét.

A Cirkuszban eddig három fő műsorból állt egy év: a több hónapos nyárit – a szünet után – követte a karácsonyi, ami január elején ért véget, azután pedig következett a tavaszi. Idéntől ez kibővült: október 1-től a Lúdas Matyit láthatják a nézők egy hónapon keresztül.

Az Atlantisz gyermekeire nyáron rekordméretű, 200 ezer ember volt kíváncsi. Ekkora érdeklődés a 70-es és 80-as években övezte a Cirkuszt.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A mostani showban 30-40 artista vesz majd részt. Külön ehhez az előadáshoz készült két hintó és Döbrögi ágya is. Figyelnek arra, hogy ne legyen túl színházias a darab. „Ha már nem is a legklasszikusabb értelemben vett cirkusz van nálunk, arra figyelünk, hogy aki ide jön, az mit vár tőlünk” – mondta Graeser József cirkusszakmai vezető.

fővárosi nagycirkusz 3

A Fővárosi Nagycirkusznak nincsenek saját állatai, a produkciókhoz általában bérelnek. Most viszont vettek két szamarat, akik az egyik kocsit húzzák majd be. Ők most az egyik melléképületben élnek.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Külön teremből irányítják a fényeket és a hangokat. Az előadások során több mint 100 lámpát használnak – egy részüket a kupolába rejtették, onnan világítják meg a porondot.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Az első sor előtt most egy vékony műfű fut körbe. Az alatt egyébként tároló van, onnan lehet felhúzni a hálót a közönségre veszélyes, például oroszlános előadások előtt.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A kupolába sajnos nem mehettünk fel, a dolgozók közül is csak azok járhatnak ott, akiknek külön engedélyük van.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Összesen 1400 férőhelyes az épület, ebből egy kis rész a VIP páholy, ahol asztalkák is vannak. Velük szemben található a zenekar és a ledfalak.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A technikai helyiségek között futó szűk folyosóról ki lehet menni a tetőre is. Fentről belátni az Állatkertbe is: látni az elefántokat és a zsiráfokat is.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A felújítást nehezítette, hogy egy többméteres darázsfészket találtak a szellőzőben és a kupolában. A kábelekkel is gondok voltak: az épülettel egyidős darabokat már egyáltalán nem is gyártják például.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Nemzetközi viszonylatban olcsó cirkusz a budapesti: a legdrágább jegy itthon alig ötezer forint, míg külföldön ennyi a legolcsóbb. A színvonal sem alacsonyabb viszont, sőt: a két évvel ezelőtti Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon ifjú Richter József és csoportja nyerte az Arany Pierrot díjat, az ezüst pedig Simek Lászlónál landolt.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Az idei eseményen Graeser József munkásságát is díjazták: ő kapta az Európai Cirkusszövetség különdíját.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Tervben van, hogy a Cirkuszt elköltöztetik, szeptember 30-ig el is dől a sorsa. A területet – a Vidámparkéhoz hasonlóan – Fővárosi Növény- és Állatkert kapja meg.

Olvasói sztorik