Szerelmesek találkozóhelye volt, majd tankparkoló, mi az?

Pályázatot írtak ki a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének megújítására, annak eredményeit pedig hétfőn be is mutatták. Az új park jövő év végére készül el, most azonban nézzük meg, hogy miként fest most a népszerű pihenőhely a Palotanegyed szélén.
Korábban a témában:

Az egyetemi tömbök és számos középiskola közelsége miatt a diákok is előszeretettel járnak a kertbe. 1996 óta a kert ad otthont a Múzeumok Majálisa című rendezvénynek, ahol a hazai és határontúli múzeumok találkoznak egymással és a nagyközönséggel.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Az ötholdas területet 1813-ban vásárolta meg az állam a Batthyány családtól, azzal a céllal, hogy azon építsék fel a Nemzeti Múzeum épületét. Korábban cserfák álltak a kertben, azokból azonban az 1838-as árvíz után csak kevés maradt meg.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Pollack Mihály elkészítette a kerítések és a kert terveit, de a múzeum építése elhúzódott, ráadásul rengeteg pénzt emésztette fel. Ezért csak az előtte lévő járda és a kerítés egyik oldala készült el, a többit famaradékból eszkábálták össze.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

A Nemzeti Múzeum előtti teret, a későbbi Múzeumkertet nemzeti emlékhellyé az 1848. március 15-én tartott forradalmi nagygyűlés tette. A bejárati kaput másnaptól nemzetőrök őrizték.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

1850-ben tűzték napirendre a múzeumi sétány megvalósítását. Ezt azonban Kubinyi Ágoston igazgató nem állami támogatásból akarta megoldani, hanem inkább lakbéradót vetett ki az intézményre. Később adományokat is gyűjtött, végül pedig a díszteremben rendezett hangversenyeket, ahol a parkosítás javára lehetett pénzt felajánlani.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Az első fákat József főherceg adományaként a Margitszigetről hozták, majd – a korabeli híradások szerint – többek között Kiskunlacházáról és Gödöllőről is küldtek felajánlók. Ma már nincs a múzeumkertben első ültetésből származó fa.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

A Múzeumkert fái között megtalálható többek között a zöldjuhar, a hársfa, a hegyi szilfa, a magas kőris, a bálványfa, a fekete diófa, a fehér vadgesztenye, a csörgőfa, a japánakác, a platán és a liliomfa.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

A II. világháború és az 1956-os forradalom alatt szovjet harci járművek tartózkodtak a kertben. A növényzetében azonban a legnagyobb kárt mégsem a lánctalpak tették, hanem egy hatalmas nyári orkán 1914. július 23-án, amely az egész országon végigsöpört.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Egészen 1861-ig nem lehetett megpihenni a kertben, ugyanis csak abban az évben helyeztek el ott tíz padot.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

1865-ben elbontották a fakerítést, és Ybl Miklós tervei alapján elkészült a ma is látható vasból készült kerítés. A kert rendjére még az 1950-es években is parkőrök felügyeltek.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

A Múzeum kertje kedvelt találkozóhely volt – ahogy a Fővárosi Lapok egyik 1864-es száma fogalmaz: „Ádámok és Évák, Dávidok és Eszterkék” paradicsoma.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Gyászszertartásokat is tartottak itt, többek között Teleki Lászlóét, Kossuth Lajosét és Jókai Mórét, de innen kísérték utolsó útjára Görgey Artúrt, Ady Endrét és Bem Józsefet is.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Az első szobor 1860. május 29-én került a kertbe, és Berzsenyi Dánielt ábrázolta. Az Arany Jánosról készült művet 1893 májusában avatták fel.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

A Múzeumkert végleges alakját 1880-ban kapta, amikor a Múzeum körút kiszélesítése miatt egy területet kihasítottak belőle, és a kerítést beljebb helyezték. A következő nagyobb kertészeti rendezés 1952-ben, a múzeumalapítás 150. évfordulójának évében volt.

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Szöveg forrása: mnm.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.