Közélet

Hogy a fenébe jön össze az egymilliós BKK-pótdíj?

Tegnap írtuk meg, hogy a Budapesti Közlekedési Központ pótdíjfizetési toplistáját egy 924 ezres tétel vezeti, amit idén márciusban fizettek be köszönhetően a BKK szigorodó követeléskezelésének köszönhetően. Kíváncsiak voltunk, hogyan lehet 8 ezer forintokból ekkora büntetést összelapátolni.

A BKK-tól megtudtuk, hogy bár természetesen minden eset más és más, de általánosságban elmondható, hogy a teljes követelés 80 százalékát a tőke teszi ki, a maradék ötödöt pedig a rárakódó költségek (például illeték, perköltség, ügyvédi díj, stb.) teszik ki.

Ez azt jelenti, hogy az említett egymillió forintos költségből nagyjából 800 ezer forint a tőkekövetelés – ez körülbelül 25 darab külön bliccelést jelent.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi az oka annak, hogy a 313 bírósági ügyből “csak” 302-t nyert meg a társaság. A válaszból megtudtuk, hogy bár a peranyagok alapvetően nem publikusak, néhány bíró gyakorlata kicsit eltér a többségtől, így előfordulhat az, hogy az utas előnyére döntenek.

Mindenesetre az arányokból látható, hogy ilyen csak elenyésző esetben fordul elő, ezért arra kérjük a tisztelt utasokat, hogy erre ne apelláljanak.

– kéri a BKK.

Az utólagos bérletbemutatással kapcsolatban eszünkbe jutott, hogy mi van, ha valaki azután veszi meg és viszi el a bérletét a három pótdíjiroda (Akácfa utca, Deák tér, Kelenföld) valamelyikébe, hogy megbüntetik. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy ezt nem lehet kijátszani, hiszen bérletbemutatásra csak a pótdíjazás időpontjában is érvényes bérletet fogadnak el.

Ennek ellenőrzését a pótdíjazási dokumentumon feltüntetett pontos időpont – óra, perc – biztosítja.

(Fejlécképünket a BKK Instagramján találtuk.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik