Közélet

A Guardian riportere nem volt elájulva a budapesti fürdőbulitól

A város tetszett neki és imádta a Gellért Fürdőt is, de egy „spartyra” nem menne el még egyszer.

Mi, a Budapest.24.hu szerkesztői örömmel látjuk, hogy kedvenc városunk egyre gyakrabban szerepel a külföldi sajtóban. Az idegen nyelvű lapokban, weboldalakon, blogokon javarészt pozitív hangvételű írásokat olvashatunk Budapestről – dicsérik pezsgő partikultúrája, izgalmas romkocsmái, színvonalas gyorséttermei, változatos építészete miatt –, de időnként azért kevésbé hízelgő cikkek is megjelennek róla.

Mint Rhiannon Lucy Cossletté, a Guardian újságírójáé, aki a brit lap online kiadásának turisztikai rovatában írt a Sparty néven futó fürdőbulikról.

Fotó: Spartybooking.com
Fotó: spartybooking.com

Coslett honfitársai többséghez hasonlóan csak néhány napot töltött Budapesten. A barátjával érkezett; cikkében elismerően írt szállásukról, a Krúdy Gyula utcában lévő Hotel Palazzo Zichyről, amelytől „sétatávolságra van a Nagycsarnok, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Zsidónegyed”; de a Spinoza ételei és a Matrjoska vodkaválasztéka is bejött neki.

Mint írta, napjaikat városnézéssel, hangulatos csavargással és fürdőzéssel töltötték.

Kedvencemnek, az art nouveau stílusban épült Gellért Fürdőnek van az egyik legszebb medencéje, amit valaha láttam

– áradozott, hozzátéve, nehéz elképzelni, milyen lehet, amikor egy „ennyire békés” helyen átveszik a hatalmat a partizók.

Fotó: Spartybooking.com
Fotó: spartybooking.com

Végül némi alapozás után mégis elindultak a Lukácsba, hogy kipróbálják, milyen egy igazi budapesti sparty.

Elismerem, egy kicsit aggódtam, mert az interneten azt olvastam, hogy a Spartykon a nemek közötti arány még véletlenül sem 50-50 százalék (gyakran használják a „kolbászfesztivál” kifejezést), de megnyugtatott, hogy a csak férfiakból verbuválódott legénybúcsúztató csapatokat nem engedik be

– fejtegette.

Fotó: spartybooking.com
Fotó: spartybooking.com

Coslett meglehetősen vegyes érzelmekkel írt a Lukács-beli élményeiről.

Amint leérünk a lépcsőn, rögtön részeg, félmeztelen emberek közé keveredünk, akik méregerős mojitót isznak. Fagyos hideg van és szemerkél az eső, de miután bemegyünk a vízbe – ami olyan meleg, hogy állandó pára lebeg az emberek feje fölött –, már jobban érezzük magunkat. A lüktető zene, a villódzó fények és a lézerek nélkül kicsit olyan lenne, mint meginni egy sört a forró vízzel teli kádban, ami nem kellemetlen

– számolt be benyomásairól az újságíró.

Mint írta, úgy vette észre, hogy a spartykat főleg huszonéves külföldiek látogatják, köztük „jó pár brit”.

Táncolunk egy jót, de késő éjszakára a medence annyira megtelik emberekkel, hogy úgy döntünk, ennyi elég volt. A barátom szerint érezhető, hogy ahogy az emberek egyre jobban berúgnak, megváltozik a hangulat. Tény, hogy a TripAdvisoron olyan bejegyzéseket is találunk, amelyek taperolásról és a medencében úszkáló óvszerekről tudósítanak, de mi nem tapasztalunk ilyesmit, és az is látható, hogy a szervezők nagyon komolyan veszik a biztonságot. Igaz, hogy mivel engem öt huszonegynéhány éves barátnőmmel ellentétben egy 190 centi magas fickó kísérget, aki rendszeresen jár edzőterembe, a véleményem nem igazán mérvadó

– írta.

Fotó: Spartybooking.com
Fotó: spartybooking.com

Coslett nem túl kedvező benyomásokkal távozott a Lukácsból.

Nem mennék el még egyszer; nem ezért éri meg eljönni Budapestre. Persze, az, hogy jobban élveztem az orosz avantgárd festők Nemzeti Galériában rendezett kiállítását, mint a spartyt, valószínűleg annak a jele, hogy öregszem. De ha harminc alatti vagy, szereted a dance zenét, az alkoholt és más hiányosan öltözött huszonévesek stírölését, biztosan jó fogod érezni magad

– zárta a cikkét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik