Budapest

„Lehet kerékpáros forradalmat csinálni, de aszfaltozó gépeink sajnos nincsenek”

A városháza szerint „gátlástalan terroristák”, pedig valójában párbeszédre és együttműködésre törekszenek. A Magyar Kerékpárosklub elnöke nem érti, Tarlós miért akarja visszacsinálni a saját reformjait.
Korábban a témában:

Az I Bike Budapest mozgalom és a Magyar Kerékpárosklub kedden a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Tarlós István március 26-án kelt „főpolgármesteri utasításában” elrendelte a budapesti kerékpáros közlekedés feltételrendszerének felülvizsgálatát.

A két bringás szervezet egy, az inkriminált dokumentumról készült fotót is megosztott a közösségi oldalon, amelyből kiderült, hogy a főváros:

  1. A továbbiakban nem tekinti prioritásnak az „A-ból B-be legrövidebb elvet”, vagyis azt a legtöbb európai nagyvárosban ma már alapvető fontosságúnak tartott közlekedésszervezési szemléletet, amely az autóhoz és a tömegközlekedési eszközökhöz hasonlóan valódi közlekedési eszközként tekint a kerékpárra is, és lehetővé teszi, hogy a kerekesek a lehető legrövidebb úton és idő alatt juthassanak el az úti céljukhoz.
  2. Nem tartja fontosnak, hogy a „forgalommal párhuzamosan” (i. e.: a forgalomban) közlekedő bringásoknak külön kerékpársávot biztosítsanak.
  3. Korábbi döntését felülbírálva csak akkor engedélyezné a bicikliseknek, hogy a jelzőtáblákon jelölt menetiránnyal szemben is behajthassanak az egyirányú utcákba, ha „az út menetirány szerinti bal oldalán a parkolás nem engedélyezett”, illetve „elegendő hely van”. Ez annak a nagyjából százhúsz utcának a „vissza-egyirányúsítását” jelentené, amelyeket az elmúlt években megnyitottak a biciklisek előtt. Hogy miért van erre szükség az talány, hiszen a baleseti statisztikák és a forgalmi adatok nem indokolják ezt az intézkedést.
  4. Kikötné, hogy a kerekesek csak azokban a buszsávokban közlekedhetnek, amelyek „minimum 4,5 méter” szélesek. Ilyen buszsávot Budapesten a szakértők szerint hiába keresnénk.
  5. Rendeletbe foglalná, hogy ha a buszsáv mellet kerékpársáv is van, a buszsávban tilos lesz biciklizni. Itt valószínűleg a Bajcsy Zsilinszky útra gondoltak a főpolgármesteri utasítás megszövegezői – igaz, ott nincs kerékpársáv, csak egy járdán futó bringaút, ami a keresztutcákból kikanyarodó autósok és az arra sétáló gyalogosok miatt különösen veszélyes a biciklisekre nézve.

Kürti Gábor „Kükü”, a legendás Critical Mass-mozgalom egyik elindítója, a Magyar kerékpárosklub elnöke nem érti, mi okozhatta Tarlós István hirtelen pálfordulását.

Fotó: Soós Bertalan/Magyar Kerékpárosklub
Tavaly megrendezték minden idők legnagyobb bringás felvonulását az első I Bike Budapestet (Fotó: Soós Bertalan/Magyar Kerékpárosklub)

„Már jóval azelőtt tudni lehetett, hogy a városháza a bringás fejlesztések visszafogására készül, mielőtt tavaly decemberben a főpolgármester azt nyilatkozta, hogy az utóbbi években Budapest szélsőségesen tömegközlekedés-orientálttá vált, és nem ártana az egyre pimaszabbá váló bicikliseket is megregulázni – mondta a Budapest.24.hu-nak nyilatkozva. – Engem nagyon meglepett ez a kirohanás. 2010-ben én is ott voltam, amikor az Arany 10 művelődési házban meghirdette a programját: akkor nagyon előremutató elképzeléseket vázolt fel. Úgy tűnt, hogy a londoni közlekedés modernizálására létrehozott Transport for London budapesti változatát szeretné létrehozni. Őszintén szólva, nem hittem, hogy meg is fogja csinálni. De nekiállt, és elkezdte megcsinálni. Így jött létre a BKK is, ami tényleg nagy előrelépés volt. Tarlós akkoriban még egy nagyon új és nagyon progresszív szemléletmódot képviselt; egy olyan filozófiát, ami azóta meghatározó lett Európában.”

Nagyon úgy fest, hogy a főpolgármester elhatározta: minden előremutató fejlesztést visszacsinál

Aztán hirtelen minden megváltozott. „Nagyon úgy fest, hogy a főpolgármester elhatározta: minden előremutató fejlesztést visszacsinál. Hirtelen kitalálta, hogy kétezer főről kétszázötvenre kell csökkenteni a BKK-nál dolgozók létszámát. Hogy újra kell programozni a lámpákat a Nagykörúton, mert a mostani rendszer túlságosan kedvez a 4-6-os villamosnak. Még a futókra is kiakadt: korlátozná a futóversenyek számát, mert szerinte »a városokat nem arra találták ki, hogy éjjel-nappal tömegek rohangásszanak bennük«. Pedig tudnia kellene, hogy ezekkel a sommás kijelentésekkel és értelmetlen intézkedésekkel emberek tömegeit haragítja magára. Napi szinten 50-100 ezer ember kerékpározik Budapesten, és legalább 200 ezer ember közlekedik a 4-6-os villamos vonalán.”

Fotó: Dimény András/Magyar Kerékpárosklub
Élhetőbb várost szeretnének (Fotó: Dimény András/Magyar Kerékpárosklub)

Kükü nem tudja, mi okozhatta a váratlan irányváltást. „Sajnos, valójában még azt sem tudjuk, hogy kivel kellene meccselnünk. Hogy Tarlós Istvánnal, a Budapesti Közgyűlésben ülő önkormányzati képviselőkkel vagy a Fidesszel állunk-e szemben – magyarázta. – Átláthatatlan az egész: a főpolgármesteri utasítás felelősei között például Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere is szerepel. Annak ellenére, hogy Rákosmente kimondottan bringásbarát kerület, és Riz tegnap szimpatikus közleményben jelentette be, hogy nem támogatja Tarlós bicikliellenes háborúját.”

Sajnos, valójában még azt sem tudjuk, hogy kivel kellene meccselnünk. Hogy Tarlós Istvánnal, a Budapesti Közgyűlésben ülő önkormányzati képviselőkkel vagy a Fidesszel állunk-e szemben

A Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint tény, hogy 2010 óta sokat javultak a kerékpározás feltételei Budapesten, de további fejlesztésekre lenne szükség. „Évről-évre többen tekernek és a hézagos infrastruktúra már nem tudja kiszolgálni őket – húzta alá. – Ezért is olyan fájó, hogy az ígéretek ellenére sem az Üllői úton, sem a Bartók Béla úton nem épült még meg a biztonságos közlekedést lehetővé tévő kerékpársáv. És ha Tarlós tényleg az »autósbarát« fejlesztéseket fogja erőltetni, mostanában nem is fog.”

Kükü hangsúlyozta, nekik nem az a céljuk, hogy – ahogy szerdai közleményében Szűcs Somlyó Mária, a városháza kommunikációs igazgatója fogalmazott – „a kerékpárosok radikális kisebbségét” képviseljék. „A kerékpár csak egy eszköz. Ugyanolyan közlekedési eszköz, mint az autó, a busz, a villamos vagy a metró – mondta. – Én például hetente háromszor autóval viszem a gyerekeimet Újpestről Kőbányára. Leteszem a kocsit, tömegközlekedéssel bejövök a belvárosba, és BUBI-ra szállok. Mi nem azt szeretnénk, hogy mindenki biciklivel járjon, hanem azt, hogy a lehetőségek szerint mindig a legjobb, legmegfelelőbb, legkényelmesebb közlekedési eszközt válassza és választhassa.”

Mi nem azt szeretnénk, hogy mindenki biciklivel járjon, hanem azt, hogy a lehetőségek szerint mindig a legjobb, legmegfelelőbb, legkényelmesebb közlekedési eszközt válassza és választhassa

Miután Tarlós decemberben elnyilatkozta magát, a Magyar Kerékpárosklub párbeszédet ajánlott a főpolgármesternek. „Nagy vita volt az elnökségben arról, hogy mit csináljunk. Én azt javasoltam, hogy veszekedés és a sajtóüzengetés helyett inkább keressük meg Tarlós Istvánt, és próbáljunk szakmai érvekkel meggyőzni őt az igazunkról. Bejelentkeztünk hozzá, ő pedig időhiányra hivatkozva Szeneczey Balázs alpolgármesterhez irányított minket – mesélte. – Be is mentünk hozzá a városházára, ahol egy nehezen induló, de összességében normális hangnemű beszélgetésen sok fontos dolgot megvitattunk vele. Úgy álltam fel az asztaltól, hogy van remény; bíztam benne, hogy megegyezhetünk.”

Fotó: Soós Bertalan/Magyar Kerékpárosklub
A városi bringázás ma már nem egy szűk szubkultúra ügye (Fotó: Soós Bertalan/Magyar Kerékpárosklub)

A Kerékpárosklub szakértői egy húszoldalas javaslatcsomagot is összeállítottak a főváros számára, amelyben összefoglalták a kerékpáros közlekedés jelenlegi helyzetét, és előremutató fejlesztési javaslatokat tettek.

Megtudtuk, hogy a kedden kiszivárgott főpolgármesteri utasítást alig néhány nappal azután írták alá, hogy elküldtük Tarlóséknak a javaslatainkat

„Nem volt könnyű feladat ennek a javaslatcsomagnak az összeállítása. Nagyon sok ember dolgozott rajta: közlekedésmérnökök, kommunikációs szakemberek. Amikor leadtuk, nagyon örültünk – egyrészt azért, mert tudtuk, hogy egy nagyon jó, szakmailag megalapozott dokumentumot állítottunk össze, másrészt pedig azért, mert ezzel végre a Kerékpárosklubnak is lett egy valódi Budapest-programja – emlékezett vissza. – El is küldtük Szeneczeynek, de választ azóta sem kaptunk. Aztán megtudtuk, hogy a kedden kiszivárgott főpolgármesteri utasítást március 22-én írták alá – alig néhány nappal azután, hogy elküldtük Tarlóséknak a javaslatainkat. Itt ingott meg újra a bizalmunk.”

Kükü szerint fontos lenne, hogy a Kerékpárosklubhoz hasonló szakmai szervezeteket meghívják a város jövőjével kapcsolatos egyeztetésekre. „Mi megértjük, hogy sokan vannak, akik nem kerékpáros szemmel nézik ezt a várost. Nem akarjuk kitiltani az autókat Budapestről, és bármikor szívesen megvédjük az elképzeléseinket egy szakmai fórum előtt. De erre sajnos ezúttal nem kaptunk lehetőséget” – mondta.

Nem akarunk »permanens forradalmat« hirdetni, és nem akarjuk, hogy a közvélemény agresszív szubkultúraként tekintsen a biciklisekre

A Kerékpárosklub vezetője hangsúlyozta: annak ellenére, hogy komoly, több százezres tömegtámogatás van a hátuk mögött, nem akarnak mindenáron tüntetéseket szervezni, és erőszakkal rákényszeríteni a fővárost a fejlesztések folytatására.

Fotó: Soós Bertalan/Magyar Kerékpárosklub
Nem értik, Tarlós miért akarja visszacsinálni a saját reformjait (Fotó: Soós Bertalan/Magyar Kerékpárosklub)

„Lehet hősködni és kerékpáros forradalmat csinálni, de aszfaltozó gépeink sajnos nincsenek – foglalta össze. – Nem akarunk újabb Critical Masseket szervezni. Ezért is csináltuk meg tavaly az első I Bike Budapestet: egy nagy, vidám közös tekerést, amelynek nem az aktivisták toborzása vagy a várospolitikai elképzeléseink sulykolása volt a célja, hanem a kerékpározás népszerűsítése. Nem akarunk »permanens forradalmat« hirdetni, és nem akarjuk, hogy a közvélemény agresszív szubkultúraként tekintsen a biciklisekre. Azt szeretnénk, ha mindenki számára élhetőbb lenne ez a város, és hogy a kerékpározás vonzó alternatíva legyen azok számára, akik még nem bringáznak. Éppen ezért érthetetlennek tartjuk, hogy miért akarják visszanyesni a bringás infrastruktúrát. A kerékpár mára a hétköznapi élet szerves részévé vált Budapesten. Nagyon sokan tekernek: olyanok is, akik tíz évvel ezelőtt ki se mertek volna menni az utcára biciklivel. A legtöbb világvárosban már felismerték, hogy ez egy hasznos és megállíthatatlan folyamat. Nem tudom, miért kell hirtelen megfordulnunk a bringaúton, amikor Európa éppen az ellenkező irányba teker.”

(A borítóképet Fürjes Viktória készítette)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.