A közösségi oldalakon megosztott turistafotókból könnyen megtudhatjuk, hogy hogyan néz ki egy város.
A Good City Life nevű kutatóintézet munkatársai nemrég elkészítették tizenkét város – köztük Barcelona, London, New York, Róma és Washington – utcákra lebontott hangtérképét. A Chatty Maps nevű hangatlaszt több tízezer, a Flickr-en közzétett fotó címkéinek elemzésével állították össze. A címkék közül kiválogatták azokat, amelyek különféle hangokra utaltak (pl.: „zajos”, „csendes”, „madárcsicsergés”, „szirénazaj”, „nevetés” stb.). Elsősorban azokat a kifejezéseket keresték, amelyeket a világ legnagyobb ingyenes hangadatbázisa, a Freesound feltöltői is használnak.
Miután kigyűjtötték a címkéket, egy szoftver segítségével hat, egymástól jól elkülöníthető csoportba – közlekedés, természet, emberi hangok, zene, mechanikus és beltéri – sorolták őket. Ezután a fotók geolokációs adatainak (a készítés helyének pontos földrajzi koordinátái, a szerk.) segítségével meghatározták, hogy hol készültek a „hangos” képek: így megtudhatták, hogy a vizsgált nagyvárosok egyes területein mely hangok a legjellemzőbbek.
A csoport arra is kíváncsi volt, hogy milyen összefüggés van a zajok és a hangulatok, érzések között. Ennek felméréséhez megint csak a tageket vették elő: mint kiderült, a sétálók beszélgetésének hangját általában az örömérzettel, a forgalomzajt és a mechanikus zajt (pl.: az építkezések és útfelújítások zaját) pedig a dühvel és a félelemmel kötjük össze.
Daniele Quercia térképész, Luca Maria Aiello szociológus, Rossano Schifanella adatkutató és Francesco Aletta akusztikai kutató, a térkép készítői sajtóközleményükben azt írták, komoly problémának látják, hogy a várostervezők csak a városi hangok negatív hatásaival foglalkoznak. Igazuk van: a legtöbb kutatás arról ír, milyen egészségkárosító hatásai vannak a zajnak – növelheti például a mentális betegségek és az elhízás (!) kockázatát.
Pedig a hangok jótékony hatással is lehetnek a városlakókra: okosan használva segíthetnek egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá tenni a környezetünket – írták a Good City Life kutatói. Nem ők az elsők, akik felvetették ezt az ötletet: R. Murray Schafer zeneszerző és környezetvédő már a hatvanas-hetvenes években komolyan foglalkozott ezzel a témával.
