Budapest

Milyen a hangja egy városnak?

Egy kutatócsoport szerint a „tipikus városi zajoknak” nem csak negatív, hanem pozitív hatása is lehet az egészségünkre és a közérzetünkre nézve.
Korábban a témában:

A közösségi oldalakon megosztott turistafotókból könnyen megtudhatjuk, hogy hogyan néz ki egy város.

De egy kis kutatással azt is kideríthetjük, hogy milyen a hangja – ami rengeteget elárul arról, hogy hogyan élnek a benne lakók.

A Good City Life nevű kutatóintézet munkatársai nemrég elkészítették tizenkét város – köztük Barcelona, London, New York, Róma és Washington – utcákra lebontott hangtérképét. A Chatty Maps nevű hangatlaszt több tízezer, a Flickr-en közzétett fotó címkéinek elemzésével állították össze. A címkék közül kiválogatták azokat, amelyek különféle hangokra utaltak (pl.: „zajos”, „csendes”, „madárcsicsergés”, „szirénazaj”, „nevetés” stb.). Elsősorban azokat a kifejezéseket keresték, amelyeket a világ legnagyobb ingyenes hangadatbázisa, a Freesound feltöltői is használnak.

Fotó: Unsplash
A természet zajai jó hatással vannak az egészségünkre (Fotó: Unsplash)

Miután kigyűjtötték a címkéket, egy szoftver segítségével hat, egymástól jól elkülöníthető csoportba – közlekedés, természet, emberi hangok, zene, mechanikus és beltéri – sorolták őket. Ezután a fotók geolokációs adatainak (a készítés helyének pontos földrajzi koordinátái, a szerk.) segítségével meghatározták, hogy hol készültek a „hangos” képek: így megtudhatták, hogy a vizsgált nagyvárosok egyes területein mely hangok a legjellemzőbbek.

Az egyes csoportokba tartozó hangokat különféle színekkel jelölték: azokat az utcákat például, ahol a természet hangjai a meghatározók zölddel, azokat, ahol a forgalom zaja pirossal, azokat pedig, ahol a beszélgetés dominál, kékkel színezték be.

A csoport arra is kíváncsi volt, hogy milyen összefüggés van a zajok és a hangulatok, érzések között. Ennek felméréséhez megint csak a tageket vették elő: mint kiderült, a sétálók beszélgetésének hangját általában az örömérzettel, a forgalomzajt és a mechanikus zajt (pl.: az építkezések és útfelújítások zaját) pedig a dühvel és a félelemmel kötjük össze.

Fotó: Unsplash
A forgalomzaj viszont épp ellenkezőleg: ártalmas (Fotó: Unsplash)

Daniele Quercia térképész, Luca Maria Aiello szociológus, Rossano Schifanella adatkutató és Francesco Aletta akusztikai kutató, a térkép készítői sajtóközleményükben azt írták, komoly problémának látják, hogy a várostervezők csak a városi hangok negatív hatásaival foglalkoznak. Igazuk van: a legtöbb kutatás arról ír, milyen egészségkárosító hatásai vannak a zajnak – növelheti például a mentális betegségek és az elhízás (!) kockázatát.

Pedig a hangok jótékony hatással is lehetnek a városlakókra: okosan használva segíthetnek egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá tenni a környezetünket – írták a Good City Life kutatói. Nem ők az elsők, akik felvetették ezt az ötletet: R. Murray Schafer zeneszerző és környezetvédő már a hatvanas-hetvenes években komolyan foglalkozott ezzel a témával.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.