A Magyar Telekom múlt szombaton immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a fenntartható gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés aktuális kérdéseivel foglalkozó Fenntarthatósági Napot (FN8). A Millenáris „D” épületében tartott rendezvényen több mint negyven kiállító – köztük a kis- és őstermelők termékeit forgalmazó Mozgó piac, a környezetbarát alapanyagokból készült ruhákat, ékszereket és kiegészítőket készítő Eco-Design Team és a pilóta nélküli repülőeszközökre épülő szolgáltatásokat fejlesztő CollMot Robotics – termékeivel és szolgáltatásaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. Fontos szerephez jutottak a civil szervezetek is: a fesztiválkonferencián többek között a Mosoly Otthon Alapítvány, a Heti Betevő ételosztó csoport és az Ökoszolgálat Alapítvány is képviseltette magát.
Az FN8 Alföldi Róbert inspirációs előadásával indult. A nemzetközileg elismert színész-rendező szerint minél közelebb kerülünk a nekünk fontos ügyekhez és emberekhez, annál jobban kiteljesíthetjük saját magunkat. Alföldi szerint ráadásul ehhez nem is kell megerőszakolnunk magunkat. „Ha az ember önazonos, és ragaszkodik bizonyos alapügyekhez, értékekhez, akkor ilyesmi fel sem merül. Ha konzekvensen azt képviseljük, amit a világról gondolunk, folyamatosan haladunk előre, és szinte automatikusan lépjük át az elénk kerülő akadályokat” – jelentette ki.
Az egész napos rendezvény gerincét az izgalmas, elismert szakemberek részvételével megrendezett szekcióbeszélgetések adták. A környezeti szekcióban az élelmiszeripar és a mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről beszélgetett Bauer Lea agrármérnök, a hazai mezőgazdasági termékeket ellenőrző Biokontroll munkatársa, Varga Géza, Galgafarm Ökufalu képviselője, Varga János, a Becsehelyi Kiviültetvény tulajdonosa és Dr. Vásárhelyi Gábor, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizikai Kutatócsoport vezetője. Szó esett többek között a génmódosított élelmiszerekről, a fenntartható mezőgazdaságról, a biogazdálkodásról és arról, hogy hogyan hasznosíthatók az élelmiszertermelésben az olyan modern technológiák, mint például a pilóta nélküli repülőeszközök – vagyis a drónok.
„A biogazdálkodás nem él a génmódosítás technológiájával, tehát a teljes termékpályán a termesztéstől a feldolgozáson át mindenhol tiltott a használata – egyetlen apró kivétellel, és ez az állatok vakcinázása” – fejtegette Bauer Lea. Az agrármérnök szerint a hazai biogazdálkodók legfontosabb feladata a következő években az lesz, hogy megalapozzák a fogyasztói bázisukat, és a megfelelő tájékoztatással eloszlassák azokat a félreértéseket, amelyek a bioélelmiszereket övezik.
A gazdasági szekcióban Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövettség elnöke, Madár István, a Porfolio vezető elemzője, Dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója és Kákosy Csaba, a Day One Capital kockázati tőkebefektető cég társtulajdonosa vitatta meg az aktuális makrökonómiai trendeket, illetve a magyar és a globális gazdaság előtt álló legnagyobb kihívásokat és lehetőségeket.
Baló György, a beszélgetés moderátora szerint a vita egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy nagyon nehéz lesz megértetni a hétköznapi emberekkel – „a fogyasztókkal” –, hogy az ő odafigyelésük, környezettudatosságuk is nagyban hozzájárulhat a gazdaság fenntartható növekedéséhez. Mint mondta, a másik nagy problémát a világban tapasztalható egyenlőtlenségek jelentik. „Az nem megy, hogy a nagyon sok energiát fogyasztó, nagyon magas életszínvonalon élő országok megszabják a gyorsan fejlődő, de kevésbé tehetős országoknak, hogy mennyi energiát fogyaszthatnak, hány autót használhatnak, mennyi fosszilis tüzelőanyagot égethetnek el – hangsúlyozta Baló. – A legfontosabb kérdésekre – mint a klímaváltozás, a fenntartható fejlődés vagy a hagyományos energiahordozók kiapadása – csak akkor találhatunk megnyugtató válaszokat, ha a világ vagy a világ jelentős része egyetért és összefog.”
A társadalmi szekcióban a szegénység és a kirekesztettség jellegzetes problémáiról vitatkozott Bogdán László, a cserdi romákat felkaroló polgármester, Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója, Nagy Emese, a Heti Betevő aktivistája és Tarr Hajnalka, az Autistic art művészeti vezetője.
Havasi Zoltán szerint az egyre mélyülő szegénység okozta társadalmi és szociális problémákra csak az állam, az önkormányzatok és a civil szervezetek összefogásával lehet megnyugtató megoldásokat találni. „Fontos, hogy ne ellenfeleket, hanem partnereket lássunk egymásban – jelentette ki. – Szeretnénk a legkülönfélébb társadalmi rétegek tagjait, köztük a fiatalokat is megnyerni az önkéntes szociális munkának, és a civil szervezetek, a döntéshozók, valamint az állami ellátórendszer illetékeseivel közösen idővel egy olyan országos hálózatot kiépíteni, amely a lokális problémák megoldására is alkalmas lehet.”
A +1 szekcióban a bevándorlás és a kivándorlás témájáról beszélgetett Dr. Nagy Boldizsár, a CEU docense, Dr. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Simon Ernő, az UNHCR magyarországi irodájának szóvivője és Simonovits Borbála, a Tárki szociológusa.
Szomolányi Katalin, az FN8 főszervezője hangsúlyozta: hatalmas problémát jelent, hogy a Tárki adatai szerint a kilencvenes évek óta 350 000 magyar hagyta el az országot. Dr. Pardavi Márta hozzátette, hogy ez idő alatt összesen 140 000 külföldi telepedett le nálunk „A Tárkinál készítettünk egy kutatást arról, hogy a magyar társadalom hogyan viszonyul a menekültekhez – mondta. – Egyre többen vannak a bizonytalanok, egyre kevesebben azok, akik szerint minden menekültet be kellene fogadnunk, és sajnos nagyon megugrott azoknak a száma, akik teljesen elutasítóak velük szemben. Fel kell ismernünk, hogy ezt a problémát csak széleskörű nemzetközi összefogással tudjuk megoldani.”
A fesztiválkonferencián az idei FN8-pályázat díjait is átadták. A Fenntarthatósági Sajtódíjat Tóth Bálint, Bíró Borbála és Gelencsér Ákos kapta. A kreatív, a zene/slam és a film kategória díjazottjainak munkáit az esemény Facebook-oldalán nézhetitek és hallgathatjátok meg.
