Közélet

120 éve egy év alatt épült annyi minden, mint most egy ciklus alatt

120 éve egy év alatt épült annyi minden, mint most egy ciklus alatt

Bár manapság ahhoz szoktunk, hogy csoda, ha valamit időben és csak egyszer (Várkert Bazár, khm) adnak át, azért ez nem volt mindig így. A 19. század végén Budapest a zászlóshajó szerepét töltötte be Európában: legalább annyira menő dolgok jelentek meg a magyar főváros utcáin (vagy alattuk), mint Londonban vagy Párizsban. Most azokat szedtük össze, milyen építkezések zajlottak 120 évvel ezelőtt a 896-os honfoglalás ezredfordulóján.

Földalatti

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Az 1896-os ünnepségek több hónapon át tartottak. Május 3-án Ferenc József nyitotta meg Európa első számú motorkocsis üzemű földalatti vasútját. Kevesen tudják, de az irány is más volt: mivel akkoriban még a balra tarts! elv volt életben, így – a mostanihoz képest – a másik oldalon kellett lemenni a szerelvényekhez. 1955-ben a 2-es metró építése miatt arrébb tették a Deák Ferenc téri állomást, a felszabaduló űr helyén található ma a Földalatti Vasúti Múzeum. A vonalhosszabbítást 1970-ben hagyták jó, és ’73-ban adták át az új, Mexikó úti végállomást. Többször felmerült, hogy a vonalat meghosszabbítják: a jobb átszállási kapcsolatok miatt a Vigadó tértől (2-es villamos) egészen az 1-es villamosig érne.

Műcsarnok

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A Műcsarnokban folyamatosan vannak kiállítások (az egyikről mi is írtunk nemrég), az első pedig 1896. május 4-én nyílt meg – akkorra készült el ugyanis a Hősök terén álló épül Schickedanz Albert műépítész tervei szerint. Alapterülete 2300 négyzetméter, 1989-ben pedig a lépcsőjén történt meg Nagy Imre és társainak újratemetés előtti felravatalozása. A műemléképületet 1991-1994 között rekonstruálták, jelenleg pedig egyedül ez fogad látogatókat – a vele szemben álló Szépművészeti Múzeumot ugyanis éppen felújítják.

Iparművészeti Múzeum

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Akinek volt már dolga a Corvin negyed közelében, az biztosan elmélázott már kicsit az Iparművészeti Múzeum díszes tetőszerkezetén. Az épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezték, az október 25-i megnyitón pedig Ferenc József is részt vett – ez volt a millenniumi ünnepségsorozat záróeseménye. A múzeum annyira elismert és népszerű volt, hogy két évvel később már Toulouse-Lautrec is kiállított benne.

Szabadság híd

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A Szabadság hídról a szokásosnál többet cikkeztünk mostanában. Ennek a legfőbb oka az, hogy június közepén lezárták az autó- és villamosforgalom elől, így a gyalogosok és a bringások vehették birtokba. Volt itt minden: piknik, salsa és jóga is. Korábban Ferenc József híd, illetveFővám téri híd volt a neve, 1896-ban pedig ez volt a harmadikként átadott közúti átkelő. Létrejötte a Margit hídnak köszönhető: az ott beszedett hídvámokból telt az építkezésre. A villamosforgalom az átadás (október 4-e) után bő másfél évvel, 1898-ban indult meg, a 49-es villamos például anno a Nyugati és a Kelenföldi pályaudvar között közlekedett.

Budavári Palota

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Június 6-án Ferenc József letette a Budavári Palota új, nyugati szárnyának (a mai Országos Széchényi Könyvtár épületének) alapkövét, majd a következő napon, 7-én 11:30-kor a király fogadta a főispánokat és a főváros küldöttségét a Budai Várban – írja az Országos Széchenyi Könyvtár blogja. 1987 óta része a Világörökségnek, kiépítése után pedig több mint ezer gazdagon díszített királyi lakosztály volt benne.

A Parlament kupolája

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Bár már akkor is időszerű volt, az 1867-es kiegyezés után az Országház tervét lesöpörték az asztalról. 1896 viszont egész jó apropónak tűnt, így ki is írtak egy pályázatot, amit Steindl Imre terve nyert meg. A Kossuth teret akkor Tömő térnek hívták, arról pedig egy 1880-as törvénycikk rendelkezett, hogy az új épületet oda kell felhúzni – igaz, akkor nem szabták meg, hogy a Dunával párhuzamos vagy arra merőleges legyen. A Parlament kupolája az 1896-as ünnepségek alatt készült el (ekkor tartották az első ülést) és 96 méter magas lett- utalva az ezredfordulóra.

Konstantinápoly Budapesten

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Viszonylag kevés információ maradt fent a Gellérthegy lábánál elterülő szórakozókomplexumról, az viszont igen, hogy a felsoroltak közül ez élt a legkevesebb ideig: tavasszal nyitott és ősszel (a szúnyoginváziónak és a pénzügyi gondoknak köszönhetően) be is zárt. A füzes-ligetes szigeten kávé- és pezsgőpavilonok, beöltözött szereplők, zenekarok és tűzijáték fogadta a vendégeket – írja az egykor.hu. Ma a Budapesti Műszaki Egyetem kampusza található a helyén.

Vajdahunyad vára

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Az épületegyüttes Alpár Ignác tervei alapján készült el 1896-ra: a szoros határidő és a takarékosság miatt főleg fából épült meg. Mivel azonban meglehetősen népszerű lett, így 1904 és 1908 között tartósabb anyagokból újjáépítették. Mai, közkeletű nevét a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzatáról kapta.

Nagykörút

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Budapest ma már elképzelhetetlen a Nagykörút nélkül, de nem mindig volt ez így: egészen az 1867-es egyesülés utánig kellett várni, hogy felmerüljön rá az igény. A felülete 180 ezer négyzetméter. ami elég beszédes, ha mellétesszük azt, hogy a Városligeté 120 ezer körüli. Az építkezések 1872-ben kezdődtek, és mivel nem állt tőkeerős társaság mögötte, és a városnak sem volt elég pénze utakat kisajátítani és új épületeket felhúzni, utóbbiból az első tizenkét évben mindössze 23 épült. A körutat végül 1896-ban adták át (igaz, utána még építettek hozzá), az egyes szakaszok pedig a Szent István körút kivételével arról a városrésztől kapták a nevüket, amelyeken átvágnak (például a Ferenc körút Ferencvároson, az Erzsébet körút Erzsébetvároson).

Ybl Miklós szobra a Várkert Bazárnál

24.hu / Fülöp Dániel Mátyás
24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A szobrot a Magyar Mérnök és Építészegylet kezdeményezésére állították fel – írja a Budapestcity.org. Végül Mayer Ede terve nyert, a mű talapzata (440 cm) pedig mészkő, maga a szobor bronz és 310 centiméter magas. Ybl jobb kezében körző, a balban pedig tervrajzok láthatók. Szeptemberben avatták fel.

Olvasói sztorik