Budapest

Így néz ki most belülről a Széll Kálmán téri Postapalota

Molnár Dávid
Berecz Valter
Molnár DávidBerecz Valter

2016. 08. 10. 15:28

Hiába mennek át naponta több ezren a Széll Kálmán téren, csak kevesen tudják, minek is ad(ott) otthont a dombon álló hatalmas épület - és még kevesebben vannak azok, akik jártak is benne. Nemsokára irodaházként nyílik újra a 20. század elején épült palota.

22,3 millió euróért, azaz közel hétmilliárd forintért vették meg a Pallas Athéné Alapítványok a Wing Zrt.-től a Postapalota néven ismert épületet – a felújítás után Buda Palotaként fut majd.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Egy 14 ezer négyzetméter alapterületű irodaházat hoznak létre benne, de nemcsak az élvezheti majd, akinek ott lesz a munkahelye, de a turisták és a környékre látogatók is: a tornyát ugyanis megnyitják a közönség előtt. Ilyen panorámát kínáló kilátó egyébként nincs még egy a környéken.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

A helyszínbejárást Fekete Zoltán (képünkön), az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója és Szalay Tihamér építész, a Sándy Gyula-díj ötletadója, a Magyar Építészkamara elnöke nyitották meg. Előbbi elmondta: mivel az (augusztus elején egyébként 84 millió forintos bírságot kapó) alapítványok pénzt nem költhetnek, így befektetik a rájuk bízott vagyont, amiből – elmondásuk szerint – 8-10 százalékos hozamot remélnek. A portfólióváltozásnak része például a Pusztaszeri úton található Kémiai Kutatóközpont is, amivel szintén vannak terveik.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Sándy Gyula neve egyébként több ponton is kapcsolódik a történethez: az első világháborúból újraépülő Magyarországnak ez volt az első komolyabb beruházása. Leghamarabb a posta állt talpra, 1922-ben ki is írtak egy pályázatot egy irodaházra, amit Sándy terve nyert meg, mivel egyrészt gazdaságos volt, másrészt sokkal több alapterületet álmodott meg, mint a többiek. Hogyan? Úgy, hogy sokkal alacsonyabb belmagassággal számolt.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Az eredeti, szecessziós homlokzat sokkal díszesebb volt, azt azonban néhány évtizede egyszínűre mázolták – most tervben van, hogy ezt is helyreállítják.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

A páternoszter (körforgó személyfelvonó) ma is működik, és kevesen tudják, de ez volt az első az országban. A tervek szerint ezt is eredeti állapotára állítják helyre. Apropó emeletek: az alsó szinteken kereskedelmi területeket alakítanak ki, a fentieken irodaházakat.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Bár ennek most semmi jele nem látszik az álmennyezet és a burkolat miatt, a sajtótájékoztató helyszíne eredetileg díszterem volt.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

A séta második állomásának helyén iroda működött 10 évvel ezelőtt.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Annak idején szénnel tüzeltek, a kazán pedig az udvar alatt kapott helyet. Emiatt az épület közepén egy hatalmas kémény áll, amit a Várból is látni.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Ezt most elbontják: nemcsak azért, mert funkcióját vesztette, de mást terveztek a helyére.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Az épület Budapest ostromakor teljesen kiégett, a tervezője viszont büszke volt arra, hogy csak a belseje sérült, maga az épület “váza” megmaradt. 1947-ben újították fel.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Van néhány olyan része, amit majd a Műemlékvédelmi Hatóság újít fel: például az említett páternoszter, a díszterem vagy éppen a Csaba utcai főbejárat.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Látjátok azt a tornyot? Nemsokára ti is felmehettek oda, csak 18 hónapot kell várnotok, míg befejeződik a felújítás.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Sándy eredetileg nem tervezett teraszokat, ezeket később alakították ki. A felújítás után központi szerepük lesz, a panoráma ugyanis páratlan.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

A mostani parkoló eltűnik, a helyén zöldterület lesz, alatta pedig többszintes mélygarázs.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter
vissza a címlapra

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.